Aranyérme 10000 CZK A csehszlovák valuta bevezetése 1oz 2019 Standard

Rendkívüli aranyérme-verés - 10000 CZK A csehszlovák valuta bevezetése

Az érme hátoldalát egy 1 K-s gyűjtő uralja, amelyet az előlapon ábrázolt lapból szakítottak ki, és szimbolikusan az Osztrák-Magyar Bank 1912-es mintájú 100 K-s bankjegyének magyar oldalára helyeztek. Az érme kerületén a "CZECHOSLOVAK CURRENCY" felirat és a köztes körbe helyezett "1919 - 2019" évszámok szerepelnek. Az érme szerzőjének monogramja MgA. Josef Oplištil, amelyeket a "J" és az "O" betűk összetétele alkot.

Az érme elülső oldalán egy 1 K értékű perforált bélyegzőív látható, a középső bélyegzőt kitépve. Az érmemező felső részén a nagy államcímer heraldikai állatai találhatók. Az állam neve "CSEH KÖZTÁRSASÁG", az érme névértékének megnevezése a "10 000 CZK" pénzegység rövidítésével, valamint a cseh pénzverde jele, amelyet a "Č" és az "M" betűk összetétele alkot, az érme kerületén, az érmék közötti körívben jelenik meg.

Minden érméhez piros katalóguslap tartozik, amely tartalmazza az érme leírását és plasztikus ábrázolását.

Az első csehszlovák fizetőeszköz

A csehszlovák koronát az 1919. február 25-i 84. számú törvény hozta létre, amelynek alapján bevonták az osztrák-magyar bankjegyeket, amelyeket 1919. március 3. és 19. között vertek, és 1920 júliusáig fokozatosan új csehszlovák bélyegbankjegyekkel váltottak fel. Az új állam első fizetőeszköze az 1919. április 15-i 100 koronás állami bankjegy volt. Az első érmék az 1922 februárjában kibocsátott 20 és 50 filléresek voltak 1921-es verési évszámmal. 1922-ben került forgalomba az első koronás érme is. Az első valódi bankjegy (nem állami bankjegy) a 20 koronás volt 1926. október 1-jei dátummal, de csak 1927 márciusában került forgalomba.

1920. április 14-én fogadták el a Cedula Bankról szóló törvényt, amely megelőzte a Központi Bank létrehozását, amely véglegesen csak 1926. március 21-én alakult meg, és csak 1926. április 1-jén kezdte meg tevékenységét. Az első kormányzó Vilém Pospíšil volt, aki ekkor már a prágai Városi Takarékpénztár főigazgatója volt, és egyben Alois Rašín barátja és az ország egyik vezető pénzügyi szakértője.

A második világháború után 1945. november 1-jén végrehajtották a valutareformot, amely megoldotta azt a problémát, hogy Csehszlovákiában túl sok valuta volt forgalomban - az öt valuta (protektorátus, birodalmi márka, szlovák, magyar és lengyel) mellett különböző katonai utalványok is léteztek. Ez a reform ráadásul a Benes-dekrétumok értelmében a bankok és vállalatok államosításával párosult. A helyzet részben stabilizálódott, de az ország továbbra is gazdasági káoszban maradt az államosítás és az ipar kulcsfontosságú vállalatainak új státusza miatt. 1948 februárját követően az ipar további államosítására került sor.

A következő valutareformra 1953. június 1-jén került sor. Az új csehszlovák koronát 1:5 arányban váltották át 300 CZK (régi) koronáig; a magasabb összegeket 1:50 arányban váltották át. Ezenkívül Csehszlovákia 1954 végén megszűnt tagja lenni az IMF-nek és a Világbanknak, amelyeknek 1944-ben társalapítója volt. Az 1953-as valutareform után a lakosság nagy része elszegényedett, és az árak emelkedni kezdtek. Az 1950-es évek végére a helyzet stabilizálódott, de világossá vált, hogy a központilag irányított politika jelentős gazdasági gyengeségeket kezdett mutatni. Az 1960-as években Csehszlovákiában liberalizálódtak a viszonyok, de ezt az 1968 augusztusi szovjet invázió megállította. Ezután következett a normalizáció, amikor az egész gazdaság elszakadt a világ valós fejleményeitől, és a csehszlovák gazdaság fokozatos elszigetelődése következett be. Az infláció egyre nőtt, amit a kormány a valutatámogatásokkal és a korona más valutákkal szembeni elszigetelésével leplezett. A központilag irányított gazdaság gazdasági problémái voltak az egyik oka a csehszlovákiai kommunista rendszer 1989 novemberében bekövetkezett összeomlásának és a bársonyos forradalomnak.

1993. január 1-jén a Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság két különálló államra oszlott, 1993. február 8-án pedig a csehszlovák korona megszűnt létezni. Az utódvaluták átváltási aránya 1:1 volt. Ezek lettek a cseh korona és a szlovák korona, amelyet Szlovákiában 2009. január 1-jén az euró váltott fel.