Aktuális árak: Az arany ára 2568.095 USD/oz   Az ezüst ára 30.4915 USD/oz  
  Zlaťáky    A CNB és Csehszlovákia aranyérméi     Műemléki kulturális örökség 10 aranyérme 2006 - 2010 Standard

Műemléki kulturális örökség 10 aranyérme 2006 - 2010 Standard

04:53
utolsó árfrissítés
000561
termékkód


Készleten Elfogyott

A termék most nem rendelhető meg.

Elérhetőség a boltokban

NINCS KÉSZLETEN

Részletes leírás

A MŰSZAKI ÖRÖKSÉG KULTURÁLIS EMLÉKEI
2006 és 2010 között kibocsátott tíz arany emlékérme

A Cseh Nemzeti Bank által 2006 és 2010 között kibocsátott 10 ritka aranyérméből álló készlet. Az érmék motívumai pontosan ábrázolják a műszaki örökség kulturális emlékeit. Ez az aranyérme-készlet ritkán látható, ezért gyűjtők és befektetők körében igen keresett. Az érméket doboz nélkül, minden egyes érméhez külön, képeslap méretű eredetiségigazolással szállítjuk.

Velké Losiny papírgyár

A papírmalmot az egykori gabonamalom helyén építtette az ifjabb Žerotíni János. A források szerint a papírmalom valamikor 1591 és 1596 között kezdte meg a termelést a fejlődő felsőbbrendű gazdaság egyik vállalkozásaként. A papírmalom létezéséről először a legrégebbi ismert, 1596-ból származó szélessávú felirat emlékezik meg a Žerotín címerével - három dombon álló koronás oroszlán. A vállalkozás megalakulásától kezdve egészen a 18. század második feléig a Velkolosin uradalom és a Žerotín birtokosainak sorsához kötődött.

sada_KTPD_10_zlatych_minci_2006_2010_standard

Az 1970-es évek közepe óta az egész terület több szakaszban költséges felújításokon és javításokon esett át, amelyek a mai napig tartanak. 2002-ben a Cseh Köztársaság kormánya nemzeti kulturális műemlékké nyilvánította e fontos műszaki emlék egyedülálló komplexumát, amely Közép-Európában páratlan, különösen a hagyományos kézi papírgyártás több mint négyszáz éves folyamatosságát tekintve.

Klementinum Prágában

A Klementinum (történelmileg Klementinum) eredetileg a jezsuiták által épített prágai kollégium, amelyet azután alapítottak, hogy a jezsuiták elfogadták I. Habsburg Ferdinánd meghívását, és 1556-ban Prágába érkeztek. A jezsuiták 1653 és 1726 között építették fel a mai méretében, egy 1227-ben a Szent Kelemen-templomban alapított domonkos kolostor helyén, amelyet a jezsuiták átvettek tőlük.

A Clementinumban található a mai Nemzeti Könyvtár - ahogy 1990 óta ismét nevezik (korábban 1935 óta Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, 1939 óta Tartományi és Egyetemi Könyvtár, 1958 óta a Csehszlovák Állami Könyvtár része) - ezen a néven (Bibliotheca nationalis), amelyet 1781-ben Karel Rafael Ungar alapított, beleértve egy műszaki könyvtárat is, amelyet 1924-1931-ben Ladislav Machon építész bővített, Otto Gutfreund szobrász közreműködésével. A helyi csillagvizsgáló 1953-ban a Csehszlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének alapjává vált.

Ševčín bánya Příbramban

A příbrami Ševčín-ér, a bányavidék legjelentősebb érce adta a nevét Příbram legnépszerűbb bányájának. 1812-ben a bányafőhatóság kezdeményezésére javasolták, hogy a Márton-éren egy új aknát fúrjanak, hogy a Vojtěšská, Wolfgangská és Marie Help of God érből nagyobb bányászatot lehessen folytatni.

Az új aknát Ferenc császár-aknának, később Ferenc József császár-aknának ("Francšachta") nevezték el, a puccs óta pedig Shevčín-bányának. A jóképű aknaépület 37,5 m magas. Az 1892-es bányaszerencsétlenség idején sok bányászt mentett ki ez az akna, akiket a halál követett.

Slupi vízimalom

Az első feljegyzés egy molnárról Slupiban, és így a malom kétségtelen létezéséről 1512-ből származik. Ez a helyi molnárszövetség alapító okirata. A malom azonban valószínűleg már korábban is állt itt, mert a Krhovice-Jaroslavice gátat, amelynek vizét a malom használja, egy 1302-es oklevél említi. A malom építtetője és tulajdonosa az oslavanyi ciszterci kolostor volt, amely 1228-ban Slup község tulajdonába került.

A malmot 1970-ben a csehszlovák állam szerezte meg, hat évvel később pedig a brünni Műszaki Múzeum vette át kulturális műemlékként. A múzeum más intézmények és magánszemélyek segítségével 1983-ban felépített és megnyitott egy malomtechnikai kiállítást. A Slupský malom 1995-ben nemzeti kulturális műemlékké vált.

Lánchíd Stádlecben

A stádleci híd az utolsó fennmaradt empire-i lánchíd a Cseh Köztársaságban. A hidat 1959-ben nemzeti műszaki műemlékké nyilvánították.

A hidat Vojtěch Lanna építtette 1847-1848-ban az ing tervei alapján. Gassner és B. Schnirch tervei alapján a Vltava folyó felett Podolskban. A híd hosszú évekig, egészen 1960-ig szolgált. Az 1930-as évek végétől azonban egy új vasbeton híd állt közvetlenül a meglévő híd fölött. Az Orlík-gát feltöltése után a híd, amely akkor már kulturális műemlék volt, víz alá került volna, ezért úgy döntöttek, hogy gondosan lebontják, dokumentálják és az elárasztott parton kívül tárolják.

Pilseni sörgyár

A sörfőzés jogát II. Vencel 1295-ben 260 pilseni polgárnak adományozta. A sörfőzdét Wolfram Zwinilinger 1307-ben a Szent Bertalan-székesegyházra hagyta. A 14. században minden városlakó főzhetett és árulhatott sört. A városi sörfőzdét 1501-ben említik először.

sada_KTPD_10_zlatych_minci_2006_2010_standard

2008. október elején a pilseni sörfőzde területén található két épületet - a Jubileumi kaput és a Víztornyot - felvették a Cseh Köztársaság kulturális műemlékeinek listájára.

A Střekov-zsilip

A Střekovi zsilip egy zsilip az Elba folyón Ústí nad Labemben, közvetlenül a Střekovi vár alatt. A zsilip 1923 és 1935 között épült, fő célja az volt, hogy az Elbát a gyakran átjárhatatlan Střekov-zuhatagok területén leúsztassa. Építésének idején ez volt az ország egyik legnagyobb és Európa egyik legmodernebb zsilipje. Az egész létesítményt Střekov-gát vagy Střekov-gát néven is ismerik. Ez az utolsó előtti mesterséges gát az Elbán, amely az Elba vizének útját állja az Északi-tenger felé vezető úton (az utolsó az Elba-szakasz Geesthachtnál).

Szélmalom Ruprechtovban

A szélmalom 1873-ban épült, klasszikus holland típusú malom, négylapátos szélkerékkel és forgó tetővel. Néhány évnyi működés után szélvihar sújtotta, ami hozzájárult korszerűsítéséhez és mai szemmel nézve egyediségéhez.

A malom eredeti tulajdonosa és építője, Cyril Wágner 1882 és 1884 között a klasszikus szélkerék helyett az úgynevezett Halladay-turbinát építette be, amely feltalálójáról, Daniel Halladay amerikai farmerről kapta a nevét. A turbinakerék állítható lamellákból vagy lapátokból álló, rudakkal vezérelt koszorúból áll, amelyek a szél irányának megfelelő dőlést tesznek lehetővé, vagy automatikusan. A kereket egy kettős kormánylapát tartotta a megfelelő irányban. E találmány segítségével a malom akár kétszer annyi gabonát is őrölhetett.

A dobřívi malom

A felső kalapácsház a maga nemében egyedülálló műszaki műemlék Csehországban, a korabeli berendezések ma is működő példájával. Tapasztalt kovácsok magyarázzák el a gépek működését és működését. Az érdeklődők gyorsított tanfolyamon tanulhatják meg a kovácsmesterséget, és a Hamr emblémával és a kovácsmesterek aláírásával ellátott tanulói oklevelet szerezhetnek.

A dobřívi vízikalapácsot a rokycanyi Dr. Bohuslav Horák Múzeum kezeli, amely állandó kiállítást tart fenn, de a normál működés mellett évente május harmadik szombatján megrendezi a Hamernicky-napot is. A nap programja tele van kulturális eseményekkel és a kovácsmesterség bemutatásával. Ezen a napon a fiatal kovácsok a Dobřívský cvoček nevű díjért is versenyeznek.

Michal Mine

A Michal-bánya legkorábbi története az osztrák állam azon törekvéséhez kapcsolódik, hogy az ipari fejlődés előfeltételeként előmozdítsa a szénbányászatot. Az úgynevezett Montaner Earnest 1842-ben Michalkovicében egy kör alakú, kiváltságos kovácsműhelyt fektetett le, egy évvel később pedig két gödröt kezdett el ásni ott.

A nehézipar szerkezetátalakításának részeként Petr Cingr 1993. május 30-án megszüntette a bányászatot. Az utolsó ketrecet 1994. június 2-án vitték ki egy tartalék bányagépen. A bányagödör visszatöltése 1995-ben fejeződött be. 1994-ben, a leszerelési munkálatok során a Cseh Köztársaság Kulturális Minisztériuma átvette az egész területet, és létrehozta az Ostravai Ipari Múzeumot, amelyet később összevontak az Ostravai Örökségvédelmi Intézettel.


sada_KTPD_10_zlatych_minci_2006_2010_standard

Figyelem: a doboz nem tartozik a készlethez.


Termékleírások

Kibocsátás:
2006 - 2010
Súly:
10 x 7,78 g
Névleges:
2500 CZK
Érmék száma:
10 db
Átlagos:
22 mm
Sorozat:
Műszaki kulturális örökség kulturális emlékei
Származási ország:
Cseh Köztársaság
Kibocsátó:
ČNB
Élelmiszer:
behúzott
Keringés:
2000 db
Verzió:
Standard
Tisztaság:
AU 999,9/1000
Téma:
Kulturní památky technického dědictví (2006-2010)

Jelentkezési lap

Piaci pozíciónknak köszönhetően megpróbálhatunk Önnek olyan terméket biztosítani, amely jelenleg elfogyott vagy hosszabb ideig nem áll rendelkezésre. Egyszerűen töltse ki a jelentkezési lapot, és amint biztosítani tudjuk a terméket, felvesszük Önnel a kapcsolatot.

A jelentkezési lap kitöltése nem kötelező az Ön számára.

Visszaváltási űrlap

Szívesen vásárolunk tőlünk vagy versenytársainktól vásárolt befektetési fémeket. Ügyfeleink mindig a mindenkor kínált legmagasabb árat kapják. Töltse ki az alábbi űrlapot, és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot. Köszönjük a bizalmát.



Vevők által ellenőrzött
Dodavatelé
A weboldal tartalma semmiképpen sem tekinthető befektetési ajánlásnak. A közzétett cikkek és elemzések a Zlataky.sk s. r. o. munkatársainak szubjektív véleményének tekintendők.
A Webhelyen található adatok vagy információk közzététele nem minősül olyan jogi aktusnak, amelynek célja az Ön és köztünk fennálló jogviszony létrehozása. A zlataky.hu tartalmának közzététele vagy további terjesztése a Zlataky.sk s. r. o. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Copyright © 2023 Zlataky.sk s. r. o. | Az Ön IP címe: 18.118.166.47

Holoubek koncern