Aranyérme 2000 CZK Rotunda Znojmo román stílusban 2001 Standard
utolsó árfrissítés
termékkód
A termék most nem rendelhető meg.
NINCS KÉSZLETEN
Részletes leírás
Aranyérme - Tíz évszázad építészete - Román stílus
Az előlapon a különböző nevezetességek címerállatainak művészi kompozíciója látható. A cseh oroszlán alatt Znojmo korabeli címere található. Az állam neve " CSEH KÖZTÁRSASÁG " és a "2000 CZK" címlet három sorban a címerállatok kompozíciója alatt található. Az érme kerületén a "TIZEN ÉVSZÁZAD ARCHITEKTÚRA" szöveg található a leírásban.
A hátoldal központi képe Přemysl Oráčot ábrázolja ökrökkel a rotunda háttere előtt. Přemysl Oráč képét egy freskó ihlette, amely Přemysl Oráčnak Libuše hercegnő általi fejedelmi trónra ültetésének legendáját ábrázolja. A pecsét nélküli példányon balról jobbra a "ZNOJMO - ROTUNDA" és a "ROMAN SLOH" felirat olvasható. A szöveg közepén a "H" betű, amely a terv szerzőjének, Jiří Harcuba akadémikus szobrásznak a kezdőbetűje. Az ökrök alatt a verés éve "2001" szerepel. A pénzverést a Jablonec nad Nisou-i cseh pénzverde végezte, amelynek jelzése az érme elülső oldalán középen, a "CZK" pénznem megjelölés alatt található.
Szent Katalin rotunda
A Szent Katalin Rotunda a znojmói Přemyslid kastély területén áll. Ez egyike a korai középkorban Morvaországban és Csehországban épült számos rotundának, és a többitől az 1134-ből fennmaradt falfestményekben különbözik. Ezek a festmények az európai román művészetben kivételesnek számítanak, mivel az állam ideológiájára összpontosítanak.
A régészeti kutatások kimutatták, hogy a hely már a bronzkorban lakott volt. Közvetlenül a jelenlegi rotunda helyén egy sziklába vájt könnyebb épület nyomait találták meg. Elképzelhető, hogy a sziklafal ebben az időben kultikus funkciót töltött be.
A znojmói Szűz Mária mennybevételének román kori rotundáját nagy valószínűséggel a znojmói vár részeként alapították egy nagy előkert közepén. A vár részeként valószínűleg I. Břetislav építtette, vagy morva, vagy későbbi cseh uralkodása idején, de legkorábban 1019-ben, amikor Morvaországot a Přemyslidák meghódították. Egyelőre nem igazolódott annak a lehetősége, hogy a rotunda és az egész vár a 11. század második felében épült, hanem csak Morvaország három felosztott Přemyslid fejedelemségre (Brno, Znojmo és Olmütz) történő felosztása idején. A legújabb tudományos kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a rotunda építése és a festmények a 12. század első felében, Konrád znojmói herceg uralkodása alatt készültek, beleértve az Alexandriai Szent Katalinnak szentelt képeket is.
A rotunda funkciója sem teljesen világos, de feltételezhető, hogy várkápolnaként szolgált. A patrícius templomra jellemző tribün meglétét feltételezhetően egy magasított patkó alakú "pad" helyettesítette, amelynek maradványait Bohuslav Klíma az ifjabb Bohuslav nem találta meg az épület régészeti feltárása során. A régészeti kutatások során azonban csak az akkoriban megjelent szakirodalomból tájékozódtak.
Az 1947-es restaurálási munkálatok során egy vakolatba vésett latin nyelvű feliratot fedeztek fel. Tekintettel a részleges sérülésre és a betűk kihagyásának általános gyakorlatára, a felirat értelmezése nem egyértelmű. Az uralkodó értelmezés szerint azonban 1134-ben Konrád herceg, II. Znojmo második alapítója, módosította a Szűz Mária-kegyhely státuszát, és Szent Katalinnak szentelte. A felirat az egyetlen írásos bizonyíték a rotunda eredeti Szűz Máriának szentelésére, jelentése és datálása némileg tisztázatlan, mindenesetre valószínűleg a 13. század második felében keletkezett, valószínűleg egy régebbi eredeti szöveg másolataként.
Znojmo várossá emelése után, 1226-ban az épületet filiális templomként a Szent Miklós plébániatemplomnak rendelték alá. 1287-től a Szent Mihály plébániatemplom filiális temploma volt, amelyet (a rotundával együtt) 1320-ban Liptai Henrik átengedett a Szent Klára apácák kolostorának. 1551-ben a Szent Mihály plébánia a város tulajdonába került, amelynek a Szegény Klárák ezt követően 1555-ben eladták a rotundát. Nem teljesen világos, hogyan használták a következő időszakban.
1710-ben az előkertben egy polgári sörfőzdét létesítettek, amelynek építése során a rotunda (jelölése Heidentempl = pogány templom) és a nagyon régi nyolcszögletű rablótorony (Räuberturm) kivételével minden épületet lebontottak. A 18. század végén a rotundát istállóvá alakították át, majd 1830-ban a rotundát átépítették, hogy táncteremként és sörcsapként szolgáljon. 1879-ben egy kosárfonó műhelyt dokumentáltak itt. 1888-ban a rotundát átépítették, majd 1891-93-ban került sor a festmények első restaurálására. A festmények további restaurálására 1938-ban, 1947-49-ben, 1969-ben és 1971-ben került sor. A rotundán 1966-ban, 1991-ben és 2006-ban végeztek újabb átalakításokat.
Ez a termék a következő termékkészletek része:
Az építészet tíz évszázada sorozatTermékleírások
Jelentkezési lap
Piaci pozíciónknak köszönhetően megpróbálhatunk Önnek olyan terméket biztosítani, amely jelenleg elfogyott vagy hosszabb ideig nem áll rendelkezésre. Egyszerűen töltse ki a jelentkezési lapot, és amint biztosítani tudjuk a terméket, felvesszük Önnel a kapcsolatot.
A jelentkezési lap kitöltése nem kötelező az Ön számára.
Visszaváltási űrlap
Szívesen vásárolunk tőlünk vagy versenytársainktól vásárolt befektetési fémeket. Ügyfeleink mindig a mindenkor kínált legmagasabb árat kapják. Töltse ki az alábbi űrlapot, és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot. Köszönjük a bizalmát.