Aranyérme I. Ferenc József dukát 1909 osztrák

Aranyérme I. Ferenc József 1909 osztrák aranyérme

Az aranydukátok 1852 és 1915 között az Osztrák Birodalomban kibocsátott kereskedelmi érmék voltak, 986/1000 Au (23,6 kt) finomságú, 3,49 g súlyú és 19,75 mm átmérőjű. 1909-es kiadás 366 318 darabos verdei példányszámban került volna forgalomba.
Az érme motívuma az évek során portréváltáson ment keresztül. Az 1852 és 1859 között vert első motívum alkotói Josef Schmitt (hátlap) és Conrad Lange (előlap) voltak. 1860 és 1865 között a dukátokat I. Ferenc József új portréjával verték, és a sasokat is újratervezték. A tervezést Johann Weiss (hátlap) és Josef Daniel Böhm (előlap) végezte. 1866 és 1872 között a dukátokat úgy verték, hogy az érme leírásán nem szerepelt a lombardiai-venetiai király címe, és I. Ferenc József arcképét ismét megváltoztatták. A motívum szerzője Josef Tautenhayn volt. 1872 és 1915 között a dukátok új és utolsó érmemotívumot kaptak, és az érme leírásán nem szerepelt a lombardiai- velencei király címe. A motívum szerzője Friedrich Leisek volt.

A dukát hátoldalán az Osztrák-Magyar Monarchia 1815 óta használt állami címere látható. Ez egy heraldikai háromkoronás sasból (két főhercegi és egy császári korona) áll, arany páncéllal. Mellkasán a Lotharingiai-Habsburg-dinasztia címere látható, amely körül az Aranygyapjas-rendet viseli. A sas jobb karjában kardot és jogart, bal karjában császári almát tart. A felirat a következő: "HVNGAR - BOHEM - GAL - LOD - ILL - REX - A - A - 1909 - ', amelynek rövidítései a szöveget szimbolizálják: "Hungariae, Bohemiae, Galitiae, Lodomariae, Illyriae Rex Archidux Austriae", ami lefordítva: "Ausztria főhercege, Magyarország, Csehország, Bohémia, Csehország, Galícia, Csehország, Lodomariae és Illyriae királya".

Az előlap I. Ferenc József portréját ábrázolja babérkoszorús fejdísszel, Friedrich Lieske alkotása. Az érme leírása a "FRANC - IOS - I - D - G - AVSTRIAE - IMPERATOR" feliratot tartalmazza, amelynek rövidítései a következő szöveget szimbolizálják: "Francisus Josephus I. dei gratia avstriae imperator" (fordításban: I. Ferenc József Isten kegyelméből Ausztria császára).

A dukát egy arany kereskedelmi érme, amelyet a 19. századig használtak. A név a latin Ducatus - hercegség - szóból származik. A dukát eredete a 13. századi Velencébe nyúlik vissza, ahol a kereskedők a keletről behozott árukat értékesítették Európába. Eredetileg a bizánci aranyhiperpírral fizettek, de ezt az 1282-es szicíliai felkelés után leértékelték, és a velencei kormány ekkor kezdte el saját, tiszta aranyból készült érméket verni, amelyek a florinokból származtak, de a két város súlyrendszerének különbségei miatt kissé megnövelt súllyal. A velencei dukát 3,545 gramm 99,47%-os tisztaságú aranyat tartalmazott, a legnagyobb tisztaságúat, amelyet a középkori kohászat elő tudott állítani.
Nyugat-Európa aztán a 14. század elején kezdte el saját érméit veretni Szent László alakjával, a florin szerint. I. Ferdinánd császár ezután dukátnak nevezte el a 98,6%-os aranytartalmú aranypénzeket, amelyek tisztaságuk miatt egész Európában elfogadhatóak voltak. Az uralkodók számos portréjának lecserélésével a dukátokat egészen a 19. századig verték. Így a 20. században az eredetileg kereskedelmi érme, a dukát a gyűjtők és befektetők érméjévé vált.