Ezüst érme 10000 CZK Nagy Prága megalapítása 1kg 2022 polírozva
utolsó árfrissítés
termékkód
A termék megtekintése
Részletes leírás
Rendkívüli ezüstpénz - 10000 CZK Nagy Prága megalapítása
Az érméket csak normál minőségben, de két változatban (matt és polírozott) bocsátják ki. A polírozott változat megközelítheti a csúcsminőséget, de a polírozás szintje nem feltétlenül felel meg a proof verdei verdei példányoknál szokásos szabványoknak.
Az érme hátoldalán Nagy Prága térképe látható, amelyen az 1922 és 1968 között Nagy Prágát alkotó, korábban önálló történelmi falvak és városok területe látható. Vršovice, Košíře, Smichov, Břevnov, Bubeneč, Vyšehrad, Hradčany, Malá Strana, Óváros, Újváros, Libeň, Vysočany, Karlín, Žižkov, Královské Vinohrady és Nusle szerepelnek az érme kerületén, jobbról felülről sorrendben. Az érmemező felső részén három sorban a "VELKÁ", "PRAHA" és "1922-2022" felirat olvasható. Az érme szerzőjének, Zbyněk Fojtů akadémikus szobrásznak a vezetékneve Nagy Prága térképe alatt található.
Az érme előlapján Prága főváros történelmi címere látható. Az érmemező alsó részén három sorban a "CZECH" és a "REPUBLIC" felirat, valamint az érme címlete a "10 000 CZK" pénzegység rövidítésével.
A nagy Prága
A legenda szerint Prágát Libuše hercegnő jóslata alapján alapították a 8. században. A legendás szavak szerint "látok egy nagy várost, amelynek dicsőségét a csillagok is megérintik...". egy magas szikláról, a folyó fölött jósolta meg az új város, Prága dicsőségét.
A középkorban Prága virágzó kereskedelmi központtá vált, a mai Óváros területén terült el, és Prága Öreg/Nagyvárosa (1232-1234) néven vált ismertté. Az új lakosok érkezésével 1257-ben megalapították a szomszédos Prága Kisvárost (Malá Strana), 1320-ban Hradčanyt, 1348-ban pedig IV. Károly alapította az önálló Prága Újvárost (Nové Město).
Császári rendelettel 1784-ben mind a négy várost egyesítették Prága királyi fővárossá. Ekkor Prága a Habsburgok alatt a második legnagyobb város volt 76 000 lakosával és 143 hektáros területével.
A 19. században a város megállíthatatlan fejlődése és az infrastrukturális kapcsolatok szükségessége további terjeszkedést tett szükségessé. A királyi fővárosba. Prágához csatlakozott Josefov (1850), Vyšehrad (1883), Holešovice és Bubny (1884), valamint Libeň (1901). A lakosság száma 233 000 főre, a terület pedig 21 km2-re nőtt. A többi megkeresett község (Karlín, Smíchov, Vinohrady és Žižkov) elutasította a csatlakozást, mert féltek a döntéshozatalra való befolyás elvesztésétől és az adóbeszedés kérdésétől. Dejvice és Košíř, amelyek területe nem határos a már összevont területtel, nem tudott megfelelni az érdeklődésnek. A következő években a politikai instabilitás és a háború miatt nem történtek további erőfeszítések Prága bővítésére.
A független Csehszlovákia megalakulásával a társadalomban megváltozott a hangulat és a vélemény Nagy-Prága létrehozásával kapcsolatban. A Nemzetgyűlés által elfogadott törvény alapján 1922. január 1-jei hatállyal összesen 37 falut és települést csatoltak el. A Karlini kerületből ezek a következők voltak: Bohnice, Hloubětín, Karlín, Kobylisy, Prosek, Střížkov, Troja, Vysočany, a Smichovi kerületből Břevnov, Bubeneč, Dejvice, Hlubočepy, Jinonice, Košíře, Liboc, Motol, Radlice, Sedlec, Smichov, Střešovice, Veleslavín, Vokovice, a Vinohrady kerületből Braník, Hodkovičky, Hostivař, Krč, Michle, Nusle, Podolí, Vršovice, Královské Vinohrady, Záběhlice, a Žižkov kerületből Hrdlořezy, Malešice, Staré Strašnice, Žižkov és a Zbraslav kerületből Malá Chuchle és Modřany.
Az újonnan létrehozott főváros, Prága számára az eredeti községek és települések helyi önkormányzatát, valamint saját állami önkormányzati közigazgatását hozták létre. Prágát az újonnan létrehozott határokon belül 13 kerületre osztották.
Termékleírások
Visszaváltási űrlap
Szívesen vásárolunk tőlünk vagy versenytársainktól vásárolt befektetési fémeket. Ügyfeleink mindig a mindenkor kínált legmagasabb árat kapják. Töltse ki az alábbi űrlapot, és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot. Köszönjük a bizalmát.