Ezüst érme Az auschwitzi és birkenaui megsemmisítő táborokról szóló jelentés benyújtása – 80. évforduló 2024 Proof

Az auschwitzi és birkenaui náci haláltáborokról szóló, Alfred Wetzler és Rudolf Vrba által készített jelentés 80. évfordulója

A Szlovák Nemzeti Bank által kibocsátott és a Kremnicai Pénzverde által 2024-ben, 18 gramm tömegű, proof minőségben vert ezüst emlékérme az Alfred Wetzler és Rudolf Vrba által az auschwitzi és birkenaui náci haláltáborokról szóló jelentés benyújtásának 80. évfordulója alkalmából készült.

Az érme hátoldalát középen egy függőleges egyenes vonal tagolja. A bal oldalon egy több kisebb háromszögből álló, nem teljes háromszög sziluettje látható, amely a megsemmisítő táborokban a foglyok megjelölésének rendszerére utal. A bal oldal alsó részét a "10 EURO" felirat egészíti ki. A jobb oldalon két szökésben lévő fogoly alakja látható, valamint az "ALFRÉD WETZLER" és "RUDOLF VRBA" nevek és a szökés éve "1944". Alul a szerző, az akadémikus és a filmkészítő stilizált monogramja látható. Szobrász: Mgr. Ivan Rehák, "IŘ". Az érmemezőn átvezető félköríves jelek a koncentrációs táborok őrhelyeinek helyét mutatják.

Az érmeelülső oldalát, amelyet egy függőleges egyenes oszt ketté, egy egységbe hajtogatott kis háromszögek uralják, amelyek a foglyok megkülönböztető jegyeire utalnak. Ezek kapcsolódnak a vasútvonal kartográfiai jeléhez. A háromszög bal oldalán lévő mackó a koncentrációs tábor áldozatainak személyes tárgyait szimbolizálja, míg a foglyok "44070" és "29162" nyilvántartási számai az Alfred Wetzler és Rudolf Vrba számára kiosztott számokra utalnak. A két felet szaggatott félkörök metszik, amelyek a táborok őrhelyeinek ábráját ábrázolják. Az érme kerületét a kremnicai pénzverde jelzése, a kibocsátás éve "2024", az állam neve "SLOVAKIA" és a Szlovák Köztársaság állami címere egészíti ki.

Az érme hátoldalán a "Semmi sem győzi le az ember bátorságát a gonosszal szemben" felirat olvasható.

Az Auschwitz I. megsemmisítő tábor egy náci koncentrációs tábor volt, amelyet Lengyelországban, Auschwitz városának közelében létesítettek. Több mint egymillió ember pusztult el ott, és a II. világháború alatt a zsidók meggyilkolásának szimbólumává vált.
Két zsidó fogolynak, a 26 éves Alfred Wetzlernek és a hat évvel fiatalabb Rudolf Vrbának 1944. április 10-én sikerült megszöknie a tábor szigorúan őrzött komplexumából. 1944. május 25-én, 140 kilométeres út után sikerült elszökniük Žilinába, ahol részletes, negyvenoldalas jelentést írtak a legnagyobb náci koncentrációs és megsemmisítő tábor működéséről. A jelentés, amely Vrb és Wetzler-jelentésként vonult be a történelembe, az egyik első részletes írásos szemtanúi dokumentum lett a holokausztról. Megerősítette a náci koncentrációs táborokról szóló, addig kevéssé hitelesnek tartott jelentések hitelességét. A II. világháború befejezése után az úgynevezett nürnbergi perekben használták fel, és a mai napig a 20. század egyik legfontosabb dokumentumaként tartják számon.